A globális éghajlatváltozás, klímavédelem mindennapjainkat átszövő fogalmak. Ahhoz, hogy érdemben tenni tudjunk ellene, fontos, hogy csökkentsük az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben. Az üvegházhatású gázok – többek között – a fosszilis energiahordozók égetése közben szabadulnak fel, beleértve azt is, amikor otthonunk fűtésére gázt, fát vagy szenet használunk. Az elektromos áram ugyan helyben nem okoz szennyezést, de az egyik legdrágább fűtési módszer, hiszen az áram előállításához valamilyen erőműre van szükség (ami persze lehet ’háztáji’ naperőmű is).
Csak egy válasz létezik: a hőszivattyú
A legokosabb megoldás, ha csökkentjük saját energiafelhasználásunkat, mely persze nemcsak környezetünknek, hanem pénztárcánknak is jót tesz. Ehhez pedig – azon túl, hogy a falakat, lábazatot, padlást, nyílászárókat minél jobban szigeteljük – a hőszivattyú a leggazdaságosabb, egyben leginkább környezetbarát megoldás, mely egyszerre képes otthonunkat fűteni és hűteni, de meleg vizet is előállít.
+ 1 érv a hőszivattyúk mellett
Komoly mérföldkő a magyar építési szabályokban: a 2022. június 30. után használatba vételre kerülő új lakóépületeknél már kötelező az épületek energiaellátását legalább negyedrészben megújuló energiából biztosítani. A hőszivattyúk minden kiegészítő műszaki megoldás nélkül, önmagukban teljesítik ezt a megújuló energia feltételt.
Ráadásként 2022. augusztus 1-től a leginkább pénztárcabarát megoldás is az új gáz- és villamos energia elszámolás alapján, ha fűtési időszakban H-tarifáról működtetjük.
Legalább egy hőszivattyúja már biztos van otthon mindenkinek
A háztartásokban található hűtő, fagyasztó, mosógép vagy mosogatógép is a hőszivattyú működési elvét követi. A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely energia felvételével hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, eközben a közvetítő közeg lehűl, vagy felmelegszik.
A hőszivattyúk az energia akár 75 százalékát a környezetből (pl. levegőből, vízből, talajból, de akár a szennyvízből is) gyűjtik, míg a maradékot villamos energia biztosítja. A hőszivattyúnak több típusa is létezik. Ha a levegőből nyerjük ki az energiát, és levegő a közvetítő közeg, akkor levegő-levegő hőszivattyúkról (avagy klímáról) beszélünk; ha a víz a hőt közvetítő közeg, akkor levegő-víz hőszivattyúról beszélünk. Ha a földfelszín alatti energiákat víz segítségével nyerjük ki, és a fűtendő oldalon is víz a hőközvetítő közeg, akkor víz-víz fajtájúról beszélhetünk. A levegőt, mint környezeti hőt hasznosító hőszivattyúk telepítése a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás, még akkor is, ha mára a talajszondás rendszerek telepítése is jelentősen leegyszerűsödött.
A hőszivattyú működése
A hőszivattyúkban a kiegészítő energiát egy kompresszor biztosítja, és hűtőközeg továbbítja, amely párolgási és kondenzációs cikluson megy keresztül. A hőátadás nagy része akkor történik, amikor a hűtőközeg állapotát folyadékról gázra változtatja, és vice versa. Fűtés esetében a hőátadás oldala a fűtendő tér. Hűtés esetén a hőenergia az ellenkező irányba áramlik, a hőt elvonjuk a térből és a levegőbe, vízbe, talajba juttatjuk.
A hőszivattyúnak négy alapvető eleme van. Három található a kültéri egységben – a párologtató, a kompresszor és az expanziós szelep. A negyedik elem a kondenzátor, amely a beltéri egységben helyezkedik el. Ahogy a hűtőközeg kering a kültéri és a beltéri egység között, hőt továbbít a párologtatás és a kondenzáció során.
Sokan tévesen még mindig úgy gondolják, hogy a hőszivattyúk csak meleg víz előállítására szolgálnak. Valójában a hőszivattyú-ciklus teljesen visszafordítható, és egész évben képes biztosítani az otthon teljes komfortját: télen a fűtést és nyáron hűtést. Mivel a talaj és a külső levegő mindig tartalmaz hőt, a hőszivattyú még a leghidegebb napokban is képes fűtést biztosítani, meleg vizet előállítani.
A hőszivattyús megoldások jelentik az elektromos áram alapú fűtés leggazdaságosabb módját
Mivel főleg megújuló energiával működik, a hőszivattyú a jelenleg leginkább költséghatékony és környezetbarát fűtési megoldás. Általános jellemzője, és nagy előnye az alacsony üzemeltetési költség, de a választás előtt szakmeber segítségével több előfeltételt érdemes megvizsgálni.
Néhány választást segítő szempont
Egy hőszivattyús rendszer kialakítása előtt fontos azt megvizsgálni, radiátort vagy felületfűtést (-hűtést) tervezünk-e. Radiátorok esetén ugyanis általában melegebb víznek kell a rendszerben cirkulálnia, mint felületfűtés (padló-, mennyezet, oldalfali fűtés) esetén. A melegebb víz előállítása a hidegebb téli napokon pedig értelemszerűen több energiát igényel, azaz valamivel alacsonyabb lehet a hatásfoka.
Már vannak magasabb vízhőmérséklettel működő hőszivattyúk, illetve hibrid – gázkazán és hőszivattyú kombinációja – hőszivattyúk is, ezért egy rendszer telepítése előtt mindig érdemes a rendszer bekerülési és üzemeltetési költségét egy szakember segítségével összevetni. Annál is fontosabb egy szakértő bevonása, mert az elhelyezés is körültekintést igényel. Egy levegő-víz rendszerű berendezés esetén a kültéri egység pozícionálásánál például a távolság, az uralkodó széljárás, a „hangosság” is fokozott figyelmet kíván, de ugyanez igaz a levegő-levegős rendszerekre, azaz a klímákra is.
Az üzemeltetési költségek terén a hőszivattyú verhetetlen
Fontos azt is mérlegelni, hogy mennyibe kerül 1 kWh hőenergia előállítása. A 2022. július 21-én bejelentett szabályozás villamos energia és gáz árait figyelembe véve a következőt mondhatjuk:
A szabályozásban bejelentett éves átlagfogyasztásig (jelenleg 1.729 m3 évente) egy hagyományos kéményes gázkazán kb. 16-17, egy kondenzációs gázkazán mintegy 14 forintból képes 1 kWh energiát előállítani[1]. Amennyiben elektromos áramot használunk (pl. kazán, fűtőpanelek, fűtőfólia), akkor ez a költség kb. 36 (!) forint jelenleg ; szintén csak a villamos energia átlagfogyasztás mértékéig 2.523 kWh/évig. Ez éves szinten még egy új, modern, az energetikai szabályozásnak megfelelő épületszerkezet esetén is – száz négyzetméterre vetítve és 20°C belső hőmérséklet mellett – évi 380 ezer forint energiaköltséget is jelenthet, hűtés nélkül[2].
A hőszivattyús készülékek esetén két faktor is kedvezően befolyásolja az üzemeltetési költségeket:
- az egyik a hőszivattyú „jósági”, azaz szezonális hatékonysági foka (SCOP),
- a másik az igénybe vehető kedvezményes áramtarifák („H”- és korábban a „GEO”-tarifa) jelentik.
A kedvezményes tarifával működtetett hőszivattyú áramszámlája közel 40 százalékkal kevesebb. A GEO-tarifára csak a hőszivattyús berendezést lehetett korábban, 2021. szeptemberig kötni, ami egész évben kedvezményes áron biztosította az áramot. Jelenleg azonban már csak H-tarifa igényelhető az áramszolgáltatótól új szerződéskötéskor.
A „H”-tarifa a hőszivattyúkhoz és az egyéb megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerekhez használható tarifa. Legfontosabb jellemzője, hogy csak fűtési időszakban vehető igénybe, október 15-től április 15-ig. Viszont a Geo tarifával ellentétben egész nap, 24 órában rendelkezésre áll. Díja jelenleg 23,52 Ft/kWh.
Ha csak a hőszivattyú jósági fokát, azaz szezonális jósági fokát (SCOP) vesszük alapul, akkor 1 kWh energia 12-13 forintból jön ki. Ha ehhez kedvezményes tarifát is igénybe tudunk venni, akkor bizony akár 7-8 forintra is le tud csökkenni ez az összeg.
Értékálló és „zöld” befektetés
A hőszivattyú rendszer bekerülési, kiépítési költségétől függően 8-10 év alatt megtérül – és amellett, hogy a legmodernebb épületgépészeti megoldás, értékálló is. Otthonunkat jellemzően magunknak, gyakran egy életre építjük. Fontos tehát, hogy ne csak a ma, hanem az előttünk álló, változó trendekhez is igazodjunk. Ezek pedig előrevetítik a rugalmas, energiarendszerhez minél jobban alkalmazkodni képes épületeket, valamint a kevesebb energiát felhasználó, széndioxid-kibocsátást csökkentő, zöld megoldásokat. A hőszivattyús házak márpedig ilyenek.
[1] Egy fűtési rendszer korszerűsítésének keresztösszefüggései: https://mehi.hu/hir/egy-futesi-rendszer-korszerusitesenek-keresztosszefuggesei [2] A hőszivattyú-technológia lehet a kulcs a 2050-es dekarbonizált épületállományhoz?/Letölthető anyagok/Altherma Kiválasztó Riport- KNE energiaigényű családi ház
