Mielőtt belemélyednénk a mítoszokba, először vegyük sorra a padlófűtések különböző típusait.
Jelenleg két csoportba sorolhatjuk a padlófűtési rendszereket: Elektromos rendszerek és hidraulikus rendszerek, amelyek meleg vízzel üzemelnek. A hidraulikus rendszer szintén két különböző szerkezetet takar, ezeket száraz rendszer és nedves rendszer néven ismerjük.
Nedves rendszerek esetében a csővezeték aljzatbetonba (esztrich) ágyazva fut és általában hidegburkolatokat használunk a hő közvetítésére (csempe, járólap). Ezek a rendszerek újépítésű épületeknél kerülnek kialakításra, hisz ilyenkor még az aljzatbeton kiöntése előtt lehetőségünk van a csővezetéket a betonszerkezetbe integrálni. Ezzel szemben a száraz rendszerek felújításoknál használatosak, ahol az aljzatbeton már kiöntésre került és így csak az afeletti szerkezetbe tudunk padlófűtést integrálni. Itt jellemzően a parketta vagy padló alá fektetett csővezetékek segítségével tudjuk megoldani a padló fűtését.
Most hogy egy kicsit már megismerték a padlófűtés műszaki hátterét, itt az ideje áttekinteni a rendszert övező félreértéseket.
1. tévhit: a padlófűtés sokkal drágább, mint a radiátorok
Igaz, hogy a padlófűtés telepítése 30%-kal többe kerül, mint a hagyományos radiátoroké, azonban a padlófűtés olyan befektetés, amely hosszú távon térül meg. A padlófűtés alkalmazása esetén ugyanolyan komfortosnak érezzük magunkat ha a helyiség hőmérséklete 2°C-kal alacsonyabb, mint a radiátoros rendszer esetén. Ez a 2°C különbség pedig 10-14% energiamegtakarítást jelent a fűtési költség oldalán.
2. tévhit: a padlófűtéses ház soha nem melegszik fel
Bár az tény, hogy a padlófűtés lassabban melegíti fel a helyiséget mint egy radiátor, azonban erre fel tudunk előre készülni. Amennyiben nem hagyjuk a helyiséget lehűlni 3°C-nál hidegebbre, úgy nem fog sok ideig sem tartani újramelegíteni sem. Illetve a rendszer tehetetlenségét ki tudjuk használni, mivel a felmelegedett szerkezet sokáig fogja tartani a hőt, még akkor is ha a hőtermelő épp nem működik.
3. tévhit: a padlófűtés nem elég jó teljesítményű
Ugyan a radiátoros fűtés magasabb hőmérsékleten üzemel mint a padlófűtés, ez még nem jelenti azt, hogy padlófűtéssel nem tudunk elég teljesítményt leadni. Sőt, mivel a padló felülete jóval nagyobb, mint egy radiátor felülete, így „megengedhetjük” azt, hogy alacsonyabb fűtővízzel járatva is ugyanannyi hőmennyiséget adjon le mint egy radiátor. Az alacsonyabb hőmérséklet miatt pedig kiváló hatásfokot és üzemeltetési költséget érhetünk el hőszivattyúval való használat esetén.
4. tévhit: a padlófűtéses rendszer nem egészséges
Egyik nagy általános tévhit, hogy „a padlófűtés lebegteti a port”. Ez az állítás csak abban igaz, hogy nem kavarja a port, de gyakorlatilag nincs is hatása a porszemcsékre, hiszen a hő sugárzással terjed, így a környező felületeket melegíti fel és azok ugyanígy sugárzással vagy már konvekciósan adják át a hőt. Ezzel szemben a radiátoros fűtés folyamatosan áramoltatja a levegőt, mint egy kis ventilátor, így a port is folyamatosan mozgatja. További előny pedig, hogy a sugárzásos hőterjedés sokkal egyenletesebb hőmérsékletelosztást biztosít függőleges irányban, vagyis meg tud valósulni a „hideg fej, meleg láb” esete, amiben a legideálisabban érezzük magunkat. Radiátoros fűtés esetén a levegő rétegződve melegszik fel, ami azt jelenti hogy minél magasabban lesz minél melegebb a levegő.
5. tévhit: ha elromlik, tényleg fel kell szedni az egész padlót?
A padlófűtés nem tud elromlani. Szerelés után nyomáspróbázzák a rendszert, ha probléma van, itt ki kell derülnie, de ekkor még könnyen javítható. Üzem közben előfordulhat levegősödés, ami légtelenítéssel orvosolható, illetve ha változnának a rendszerbeni komponensek (hőtermelő, szivattyú, egyéb hidraulikai elemek), akkor egy utólagos beszabályozás válhat szükségessé, ami biztosítja, hogy a padlófűtési csövekben a megfelelő mennyiségű fűtővíz áramoljon.
