A hőszivattyúk egyre népszerűbbek, ha fűtéskorszerűsítésről vagy az otthoni fűtési-hűtési megoldásokról van szó. A hőszivattyúk által biztosított rugalmasság, hatékonyság, hosszú távú kedvező megtérülés és az alacsonyabb környezetszennyező hatás csak néhány azon okok közül, amiért manapság az eddigi, fosszilis tüzelőanyagokat használó technológiákat egyre inkább a megújuló energiával működő hőszivattyúkra cserélik. 

A kormányok európaszerte szintén felismerték, hogy a hosszú távú fenntarthatóság és a karbonsemlegesség elérésére irányuló stratégiák megvalósítása érdekében a hőszivattyúk jelenthetik a jövőt, így Európában és hazánkban is különböző ösztönzőket vezetnek be a hőszivattyúk elterjesztése érdekében.

Az alábbiakban bemutatjuk a hőszivattyúk működését, és megvizsgáljuk, hogy kinek érdemes ezt a korszerű fűtési – hűtési megoldást választani. Lássunk néhányat a legfontosabb kérdések közül a hőszivattyúk témakörében.

Mi is az a hőszivattyú? Az alapok

hőszivattyú lényegében olyan technológia, amelynek alkalmazása során energia felvétele történik egy adott forrásból (levegő, föld, víz), és az energia leadása egy másik helyszínen történik meg a kívánt vagy szükséges hőmérsékleten. Számos hőszivattyú található meg a háztartásokban, például a hűtőszekrény vagy a ruhaszárítógép is ilyen technológiát alkalmaz. A hagyományos értelemben vett hőszivattyús fűtési rendszer egy olyan épületgépészeti megoldás, amely a fűtés mellett biztosítja a hűtést és a melegvíz-előállítást is.

Maga a hőszivattyú-berendezés általában egy kültéri és egy beltéri egységből áll (osztott rendszer), de létezik monoblokk változata is, aminek előnyeiről és tulajdonságairól itt olvashatsz. A kültéri egység a levegőből, a talajból vagy a vízből nyert energiát (meleg vagy hideg) használja fel, továbbítja azt a beltéri egységhez, amely ezután kezeli a hőmérséklet-változást, és biztosítja az igény szerinti fűtést, hűtést, valamint a meleg vizet, attól függően, hogy milyen típusú hőleadókhoz csatlakoztatták őket.

Hogyan működik a hőszivattyú?

hőszivattyú működésének folyamatát nagyon leegyszerűsítve a következőképp lehet a legjobban elmagyarázni: a hőszivattyú afféle körként működik, amely hőenergiát vesz fel a talajból (geotermikus változat) vagy szimplán a környezeti levegőből (levegő-víz), és a hűtőközeg segítségével megfelelő hőmérsékletűre fűti vagy hűti a rendszerben keringő vizet, amit a hőleadókon keresztül fűtésre vagy hűtésre tudunk használni, vagy használati melegvizet készíteni.

Felújítás, korszerűsítés esetén a hőszivattyú bizonyos esetekben meglévő hőleadókhoz is csatlakoztatható, például meglévő padlófűtéshez, vagy újabb típusú radiátorokhoz. A hőszivattyú működése a hőenergia előállításának tekintetében tér el a hagyományos fosszilis rendszerektől, nem pedig a hő elosztásának tekintetében: a hőszivattyú a hő előállításához szükséges tüzelőanyag elégetése helyett a hűtőközeg elpárolgását és kondenzációját használja ki.

 

Milyen típusú hőszivattyúk léteznek?

A hőszivattyúknak többféle típusa létezik. A megfelelő típus kiválasztásához mindenképp érdemes szakember segítségét kérni, aki az ingatlan típusától, energetikai jellemzőitől függően segít a választásban. A leghatékonyabb megoldásnak az alacsony hőmérsékletű levegő-víz hőszivattyú tekinthető, mert ehhez elegendő az alacsonyabb vízhőmérséklet is (nem kell annyi energia a víz magasabb hőmérsékletre melegítéséhez), és ha azt padlófűtéssel vagy felületfűtéssel valósítjuk meg, akkor a rendszer tehetetlenségéből adódóan sokáig tartja a hőt is.

 

Új házak vagy rendkívül energiahatékony épületek, illetve elektromos fűtési rendszerek cseréje esetén:

Az alacsony hőmérsékletű levegő-víz hőszivattyúk fűtést, meleg vizet és opcionális hűtést egyaránt biztosítanak; a levegő-levegő hőszivattyúk, közismert nevükön légkondicionálók pedig könnyen telepíthetők, és lényegesen költséghatékonyabb módon kivitelezhetők. Mindkét technológia a környezeti levegő energiáját használja fel arra, hogy energiahatékony módon lehessen biztosítani a fűtést és a hűtést.

A talajszondás vagy geotermikus hőszivattyúk hatékony megoldást jelenthetnek az újépítésű házak számára, ahol a rendszer telepítése különösen nagyobb fennakadás nélkül elvégezhető még az egyéb építési munkálatokkal együtt.

 

Felújítás, fűtéskorszerűsítés vagy meglévő rendszerhez csatlakoztatás esetén:

A magas hőmérsékletű levegő-víz hőszivattyúk ideális választást jelentenek a meglévő csőrendszerhez és a meglévő, új típusú radiátorokhoz való csatlakoztatásra, mivel azok magasabb hőmérsékleten működnek. Ezek a hőszivattyúk fűtést, meleg vizet és opcionális hűtést egyaránt biztosítanak és a víz energiaátadó közegként való használata révén megvalósítható az optimális komfortérzet – kivéve, ha csak radiátorokhoz csatlakoztatják őket, mert akkor szükség van fan-coil-okra is a hűtéshez,.

 

Felújításokhoz és a régi gázkazánok kiváltásához:

A hibrid hőszivattyú lehet az ideális választás. Ez a technológia a levegő, a villamos energia és a gáz optimális kombinációját használja az évszaktól és a külső környezeti hőmérséklettől illetve az energiaáraktól függően, így sokoldalú és pénztárcát kímélő megoldásról van szó.

Környezetbarát a hőszivattyú működése?

A hőszivattyúk működésükhöz megújuó energiát használnak.  A hőszivattyú a telepítés után teljes mértékben képes kiszolgálni a fűtési és melegvíz-ellátási szükségleteket, és sokkal hatékonyabban teszi ezt a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánnal összehasonlítva. Ennek köszönhetően nevezhetjük a hőszivattyúkat a manapság elérhető egyik leggazdaságosabb és legkörnyezetbarátabb fűtési megoldásnak. Ráadásul, ha még napelemet is telepíttetünk, és a napelem által termelt energiát használjuk a hőszivattyúhoz, akkor gyakorlatilag lenullázhatjuk a rezsiköltséget, és ezzel a hőszivattyúk az összes szükséges hőenergiát megújuló forrásból képesek biztosítani, bármiféle, a működésből származó károsanyag-kibocsátás nélkül.

Megéri beruházni a hőszivattyúkba?

Kétségtelen, hogy a hőszivattyús rendszer telepítése kezdetben jelentős beruházást igényel, ami általában többe kerül, mint a hagyományos fosszilis tüzelésű kazán felszerelése. A beruházás összes költsége több tényezőtől is függ, például a választott hőszivattyú típusától,  a ház méretétől, illetve attól, hogy a hőszivattyút milyen berendezésekhez, hőleadókhoz csatlakoztatják, például meglévő radiátorokhoz.

A jelentős befektetés ellenére a hőszivattyú élettartama alatt a kényelemnek, a megbízhatóságnak és az alacsonyabb energiaszámláknak köszönhetően elért megtérülés messze felülmúlja a költségeket. A hőszivattyúban felhasznált minden egyes kilowatt villamos energia 3-4 kilowatt megújuló, a levegőből kinyert hőenergiát jelent – ez pedig 300-400%-os hatékonyságjavulásnak felel meg. A hőszivattyú is akkor tud igazán hatékonyan működni, ha „nem szökik az energia”, azaz ha felújításról van szó, akkor a szigetelésre és a nyílászárócserére szintén áldozni kell.

Kétségtelen, hogy nagy döntést kell hoznunk, ha egy számunkra új technológiát választunk a megszokott fosszilissal szemben. Ezért elengedhetetlen, hogy szakemberrel konzultáljunk, aki segít a megfelelő típus kiválasztásban, és útmutatást nyújt a tennivalókban annak érdekében, hogy gondtalan legyen a telepítés és a későbbi működtetés is. Sajnos egy jó rendszer is okozhat problémákat a felhasználónak, ha nem megfelelően méretezték vagy hiba csúszott a telepítésbe.